GERGELY
március 12. május 9.
Győzelmet terít a tájra a tavaszi napfény játéka,
Emlék lett mára a hidegbe rejtet bánatok hada.
Rózsás mosolyba köti vágyaid éltető dallamát,
Gyengéden simuljon szívedbe ereje az éteren át!
Emeld a magasba hited, ne féld a kudarc ízeit,
Lendületet ad álmaidnak és erőssé így nemesit.
Ylang ylang illatával szálljon a köszöntőm feléd.
Gergely név jelentése:
Ébren őrködő
Gergely név eredete:
A görög eredetű Grégoriosz névből ered, latin megfelelője Gregorius.
Gergely név jellemzése:
A Gergely név eredeti, komoly, bár visszahúzódó természet kialakulását segíti. Inkább egyedül szeret lenni a gondolataival, mint mások társaságában. Szóban történõ kifejezése gyakran nehézkes. Ha a helyzet megköveteli hogy magáról beszéljen, zavarba jön és nagyon kényelmetlen ez számára. Írásban sokkal gördülékenyebben fejezi ki magát, ezért így könnyebben is nyílik meg.
Becenevek:
Gergelyke, Gerõ, Gerõke, Geri, Gerike, Gerus, Gergõ, Gergõke, Gergõcske
Idegen nyelvi változatai:
- angol: Greg(ory)
- belarusz: Rihor (Рыгор)
- bolgár: Grigor (Григор)
- finn: Reijo
- francia: Grégory vagy Grégoire
- görög: Grigoriosz (Γρηγόριος)
- grúz: Grigol (გრიგოლ)
- horvát: Grgur
- ír: Gréagóir
- latin: Gregorius
- lengyel: Grzegorz
- litvánul: Gregoras vagy Gregorijus
- német: Gregor
- olasz: Gregorio
- orosz: Grigorij (Григорий)
- portugál: Gregorio
- román: Grigore vagy Gligor
- spanyol: Gregorio
- svédül: Greger
- szlovénül: Grega vagy Gregor
- ukrán: Hrihorij (Григорій)
-
Híres Gergelyek:
- Árvai Gergely tanár
- Árvay Gergely kanonok
- Bakai Gergely diák
- Balla Gergely nagykőrösi bíró
- Bánffy Gergely főnemes
- Bárándy Gergely ügyvéd, politikus
- Benczédi Gergely pedagógus, író
- Berzeviczy Gergely felvilágosult szellemű közgazdasági író
- Bethlen Gergely honvéd ezredes, az olasz királyi hadsereg tábornoka
- Bezerédy Gergely költő
- Bihari Gergely író
- Bikácsy Gergely kritikus
- Bogányi Gergely zongoraművész
- Bornemissza Gergely végvári vitéz, egri várkapitány
- Brocskó Gergely pap
- Coelius Gergely szerzetes
- Csató Gergely főesperes
- Csiky Gergely drámaíró
- Czuczor Gergely költő, nyelvész
- Fogarasi Gergely alkotóművész
- Harcos Gergely matematikus
- Harsányi Gergely válogatott kézilabdázó
- Iváncsik Gergő válogatott kézilabdázó
- Hideg Gergely szociológus, író, kortárs gondolkodó
- Kiss Gergely olimpiai bajnok vízilabdázó
- Kohajda Gergely labdarúgó
- Kulcsár Gergely atléta, gerelyhajító
- Litkai Gergely humorista, forgatókönyvíró
- Lovrencsics Gergő válogatott labdarúgó
- Mály Gerő magyar komikus, színművész
- Molnár Gergely zenész, esztéta, lemezlovas
- Peck, Gregory amerikai filmszínész
- Patai Gergő volt serdülő válogatott kézilabdázó
- Plankó Gergő művész, író, zenész, többek közt a láva-sorozat készítője
- Pohárnok Gergely operatőr, filmrendező, forgatókönyvíró
- Pongrátz Gergely főparancsnok
- Grigorij Raszputyin orosz szerzetes
- Rudolf Gergely válogatott labdarúgó
- Szöllősy-Csák Gergely humorista
- Vincze Gergely zsonglőreszköz készítő mester
Pápák:
- I. (Nagy) Szent Gergely pápa (540 k. – 604. március 12.)
- II. Szent Gergely pápa (669 k., Róma – 731. február 11., Róma)
- III. Szent Gergely pápa (690 k., Szíria – 741. november 28., Róma)
- IV. Gergely pápa (790 k., Róma – 844. január 25., Róma)
- V. Gergely pápa (969/972 – 999. február 18.)
- VI. Gergely pápa (? – 1047 novembere)
- VI. Gergely ellenpápa
- Szent VII. Gergely pápa (1020/1030 k. – 1085. május 25.)
- VIII. Gergely pápa (1108 – 1187. december 17.)
- IX. Gergely pápa (1167 k. – 1241. augusztus 22.)
- Boldog X. Gergely pápa (kb. 1210 – 1276. január 10.)
- XI. Gergely pápa (1329 – 1378. március 27.)
- XII. Gergely pápa (1326/1327 – 1417. október 18.)
- XIII. Gergely pápa (Bologna, 1502. január 7. – Róma, 1585. április 10.)
- XIV. Gergely pápa (1535. február 11. – Róma, 1591. október 16.)
- XV. Gergely pápa (1554. január 9. – 1623. július 8.)
- XVI. Gergely pápa (Belluno, 1765. szeptember 18. – Róma, 1846. június
Püspökök:
- Nazianzi Szent Gergely, konstantinápolyi püspök († 389/390)
- Gergely, győri püspök († 1241)
- Gergely, csanádi püspök († 1291)
- Gergely szerémi püspök
- Gergely, csanádi püspök († 1360)
- I. Gergely (nyitrai püspök) († 1392)
- II. Gergely (nyitrai püspök) († 1490 k.)
Egyéb Gergelyek:
A Gergely névből sok családnév alakult ki: Gece~Gecze~Götze, Géci, Gecő, Gera, Gergece, Gergó, Gergócs, Gergőcs, Gergye, Geri, Gerke, Geró, Gerőcs, Gerse.
Az irodalomban:
- Bornemissza Gergely a főhőse Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényének.
A népnyelvben:
- Gergely rázza a szakállát, mondták ha március 12-én havazott
- Mérges, mint a Gergely-napi idő, vagyis nagyon mérges.
- gergely vagy gergelyes, a Gergely-napot köszöntő gyerek neve
- Gergely-napi virág, a hóvirág
- gergelyvíz, a templomok és oltárok szentelésénél használt víz neve, amely hamut, bort és sót is tartalmaz. Azért hívják így, mert Nagy Szent Gergely pápa írta elő a használatát.
Földrajzi névként:
- Gergelyiugornya, 1969-ben Vásárosnaményhez csatolt település
- Marcalgergelyi, település Veszprém megyében
- Egyházasgerge, Mihálygerge, települések Nógrád megyében
- Gergelyfalva, Gergelylaka, település Szlovákiában
Egyéb:
- gregorián énekek, régiesebb nevükön Gergely-féle énekek, egyszólamú, kíséret nélküli egyházi énekek
- Gergely-naptár, más néven gregorián naptár, mely XIII. Gergely pápa nevéhez kötődik, és a ma is használatos naptár
Jeles napok, ünnepi szokások:
A tavaszi jeles napok közül Gergely napja az első. A nap ünneplését IV. Gergely pápa rendelte el 830-ban I. (Nagy) Szent Gergely pápa (590-604) tiszteletére, és neves elődjét, iskolák alapítóját, a gregorián éneklés megteremtőjét az iskolák patrónusává tette. A II. Vatikáni Zsinat óta az Egyház szeptember 3-án emlékezik meg Nagy Szent Gergely pápáról, Gergely napi népszokásaink azonban március 12-hez fűződnek.
A gergelyjárás eredete a középkorra vezethető vissza, amikor a szegény tanulók az iskolák védőszentjének ünnepén kéregettek, mendikáltak. A diákok életének szükségszerű velejárója volt, hogy kéregetéssel teremtsék meg tanulásuk anyagi alapjait. A XVI. század második felében általános szokássá vált, hogy a tanulók nemcsak maguk, hanem tanítóik számára is gyűjtöttek adományt. A XVII. század közepétől az adománygyűjtés – amit sok esetben a tanító díjlevelében rögzítettek – az új tanulók iskolába hívogatásával bővült. A reformáció után alakuló protestáns iskolákban a tanulókat a tanítók toborozták, mert a kötelező iskolábajárást csak a XIX. század végén vezették be.
A gergelyjárásban szereplők a katonai toborzás mintájára különféle rangokat viseltek és Szent György vitézeinek nevezték magukat. Ünnepélyes öltözetük jellemző darabjai voltak a papírból készült csúcsos süveg, a katonacsákó szalagokkal és a fakard. Kosarat, nyársat, zsákot vittek magukkal az adományok számára. Verseket mondtak, amelyek az istenfélő életre buzdítottak; bemutatták az iskola életét, számot adtak a tanult ismeretekről, iskolába hívogattak és adományt gyűjtöttek.
A gergelyjárás szövege többnyire öt elemből állott. Először az előjáró vitéz engedélyt kért a bebocsátásra: „Szent Gergely vitézei vagyunk. Társaink, kik künn vannak, engem bíztak meg, hogy engedelmet kérjek kegyelmetektől énekünk elmondására, hallgassanak meg kegyelmetek bennünket, hisz nemcsak az imádság, hanem az ének által is a Mindenható Isten dicsértetik.” Ezt követte egy hosszú ének, amelynek első versszaka így hangzott:
Névnapi verses köszöntők, különleges névnapi képeslap,név jelentése, híres emberek.
Szeretettel üdvözöllek!
Kedves látogató, különleges névnapi köszöntők, képeslapok, versek, viccek, aforizmák, idézetek, érdekes könyvek várnak rád! Lépj be a szavak varázslatos világába